A település történeti leírása

Bezi keletkezése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 7-800 évvel ezelőttre tehető.
A falu kialakulásában szerepet játszott kedvező földrajzi fekvése és a Hanság közelsége. A település földjei és dús kertjei kedveztek az állattartásnak és a növénytermesztésnek. Bezi az itt élő embereknek évszáza-
dokon keresztül tisztes megélhetést biztosított.

A falu a Tóközben fekszik. A Hanság lecsapolása előtt gazdag volt a terület vizekből, rétekből, valamint kisebb un. idénytavakból. Sajnos ez a helyzet a Hanság lecsapolásával merőben megváltozott. Azonban a település határát ma is zömmel a hatalmas rétek, kaszálók, kisebb erdők, ligetek jellemzik. A települést az 1800-as évek elején hatalmas tűzvész pusztította el. Ezután kezdődött a település igazi fejlődése. Templomok épültek, kialakult a mai falu településszerkezete.

Ismertek voltak a falu pap-tanítói, lelkészei, akik szívvel-lélekkel végezték munkájukat. Az 1900-as évek elején Bezi Körjegyzőségi székhely volt. A faluban létezett hitelszövetkezet, levente egylet, tűzoltóegyesület és színes volt a kulturális élet is. A II. világháború befejezésétől a rendszerváltásig a falu fejlődése megtorpant. Bár történtek fejlesztések, de mindennél beszédesebb adat, hogy a lakosság száma az 1950-es évekbeni átlag 900 lakosról a 90-es évek elejére 450 főre zsugorodott.

A rendszerváltás után megalakult a helyi önkormányzat, amely a falu életképességének megtartását és fejlesztését tűzte zászlajára. Jellemző, hogy ezen idő alatt épült új iskola és óvoda, teljesen kiépült a belső úthálózat, a szennyvízcsatornákon kívül teljes infrastruktúrával rendelkezik a település.